TRIANON - Elszakított városok: Arad vármegyeArad vármegye címere Arad Ara...

TRIANON - Elszakított városok: Arad vármegye




Arad vármegye címere
Arad

Ara...: Arad vármegye Arad vármegye címere Arad Aradi vértanúk temetése   Arad ,városkép a Monarchiából   ...

Arad vármegye

Arad vármegye címere

Arad

Aradi vértanúk temetése 

 Arad ,városkép a Monarchiából

  MARTA Magyar Automobil Részvénytársaság Arad

 A Magyar Automobil Rt, Westinghouse-rendszer, majd MARTA nevet viselő cég az első magyar, kifejezetten autógyártás céljára létrehozott vállalkozás volt. Alig egy évtizedes karrierje során háromszor váltott tulajdonost, s a közszállítások révén tudott életben maradni.

  Arad címere

 A városháza

 

Várát 1132-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II.Béla felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már mezőváros volt. 1459-ben egészen eddig portyáztak és pusztítottak II. Mohamed szultán török hadai.1514-ben Dózsa serege pusztította. Határában a mai Csálatelepen feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a 19. században is ismert volt. 1551. szeptember 18-án a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. 1552 és 1554 között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen 1688-ban szabadult fel. 

1658.július 14-én itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt.

1783-ban épült fel a süllyesztett új csillagvár a Maros kanyarulatában, francia Vauban rendszerben.. 1834-ben lett szabad királyi város.
A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. A helyet 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a Nagy piacon). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest.

 Aradi vesztőhely 

Arad - Főtér

 

TRIANON - Elszakított városok: Alsó-Fehér vármegye Alsó-Fehér vármegye címere ...

TRIANON - Elszakított városok: Alsó-Fehér vármegye

Alsó-Fehér vármegye címere
...: Alsó-Fehér vármegye Alsó-Fehér vármegye címere Nagyenyed (Aiud, Straßburg am Mieresch) Nagyenyed címere Nagyen...

Alsó-Fehér vármegye

 

Alsó-Fehér vármegye címere

Nagyenyed (Aiud, Straßburg am Mieresch)

 Nagyenyed címere

Nagyenyed A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai. Az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot
A nagyenyedi református Bethlen-kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye.(1905)
A nagyenyedi kollégium ma1704. március 13-án Rabutin gyújtotta fel, a város védelmében 30 diák esett el, emlékművük a Kápolna-dombon áll. A várost 1849. január 8-a és 17-e között az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák-vezette román felkelők elpusztították. A lakosság nem hitte, hogy az addig békés románok bántanák őket. Az ortodox-karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos, dermesztő hidegben. A vártemplomban, talán, kitarthattak volna, de nem számítottak a veszélyre. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás-rablás. A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították, jóllehet a kamarilla később parancsot adott visszaszolgáltatásukra. A halottak egy részét a vársáncba (a mai óvoda udvara), másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol az emléktábla áll. Római számok jelzik a pogrom puszta dátumát. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem ma is álló szobrok, és szülőhelyük nevébe illesztett, felvett nevük hirdetik "dicső tetteiket".
  Nagy hírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította (ma Bethlen Gábor kollégium), ahol kiváló tanárok tanítottak, sok neves ember került ki falai közül. Innen indult Kőrösi Csoma Sándor ázsiai útjára. A Bethlen Gábor Kollégium legendás nevelőmunkája elismeréseképpen 2003-ban Magyar Örökség díjat kapott.

A nagyenyedi református Bethlen-kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye.(1905)

 A Kollégium híres tanárai és diákjai, akiket az épület udvari szárnyán elhelyezett emléktábla felsorol: Bethlen Gábor, Apaffi Mihály, Ajtai A. Mihály, Alstedius J. H. (Johannes Heinrich), Alvinczi Péter, Apáczai Cs. János, Aranka György, Áprily J. Lajos, Bakó Árpád, Barabás Miklós, Barac Ion, Barcsay Ábrahám, Barcsay Jenő, Baricz János, Bartók György, Baririus Isacus, Báróczy Sándor, Benke Mihály, Benkő Ferenc, Benkő József, Berde Amál, Berde Mária, Bethlen Gergely, Bethlen János, Bethlen Miklós, Bisterfeldius J. H. (Johannes Heinrich), Bodola János, Bodola Sámuel, Bod Péter, Bodrogi János, Bolyai Farkas, Borbáth Károly, Borosnyai Nagy Zs., Császár Gyula, Csefó Sándor, Csernátóni Pál, Csorja Ferenc, Csulai György, Deák Ferenc, Demény Zoltán, Dézsi Márton, Dóczy Ferenc, Elekes Károly, Elekes Viktor, Enyedi István, Enyedi Sámuel, Erdélyi Gyula, Farkas Sándor, Farnos Dezső, Fenichel Sámuel, Fogarassy Albert, Fövenyessy B. (Bertalan), Galambos Mihály, Garda József, Garda Kálmán, Gáspár János, ifj. Gáspár János, Gelei Katona I. (István), Gruzda János, Gyarmathy Sámuel, Haliciu Mihail, Halmágyi Antal, Hegedűs János, Hegedűs Sámuel, Herepey Ádám, Herepey Károly, Hermányi D. József, Ilosvai Benedek, Incze Dániel, Járai István, Kasza Dániel, Kemény Zsigmond, Keresztes József, Kereszturi Pál, Koréh Zsigmond, I. Kováts József, II. Kováts József, Kovács Ödön, Kőrösi Csoma Sándor, Köteles Sámuel, Lázár István, Löte Lajos, Makkai Domokos, Mentovich Ferenc, Mihályi Károly, Mikó Imre, Móhai Károly, Nadányi János, Nagy Lajos, Naláczi József, Nemegyei János, Opitz Martin, Pápai Páriz Ferenc, Pápai Páriz Imre, Pávai Vajna Elek, Pávai-Vajna Ferenc, P. Szathmári Károly, Salamon Ferenc, Salamon József, Sáska László, Sipos Domokos, id. Szász Domokos, ifj. Szász Domokos, Szász Károly, Szenczi M. Albert, Szentimrei Jenő, Székely Ödön, Szigeti Gy. István, Szilády Zoltán, Szilágyi Gyula, Tótfalusi K. Miklós, Ujfalvi Sándor, Vajna Antal, Varó Ferenc, Vásárhelyi Péter, V. Tőke István, Veress Gábor, Vince Dániel, Zayzon János, Zeyk Miklós. Többük életrajza a Bethlen Gábor Kollégium honlapján olvasható.

 Nagyenyed látképe a kollégiummal és a templommal, fent balra: a régi nagyenyedi vár déli kapuja, fent jobbra: a nagyenyedi ún. csipkés bástya - 1905.

 Verespatak (Roșia Montană)

VERESPATAK Község pecsétje 

Verespatak 1860.

Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel.

1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak.

 1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni szerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

Magyarigen (Ighiu)

Magyarigen címere

Magyarigen főtere 1880 körül
 

Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712–Magyarigen, 1769) sírhelye

Itt élt és alkotott Bod Péter református lelkész író, irodalomtörténész és itt halt meg , sírja a templom előtt van.

 1206-ban Chrapundorf néven említik először. Az erődített református templomot a régi gótikus templom helyébe 1781-ben építették, 1849-ben a románok a falut elpusztították, 200 lakos tömegsírja a katolikus iskola kertjében van. 1910-ben 1559 lakosából 1117 román és 348 magyar volt.

 

 Marosújvár (Ocna Mureș, Miereschhall)

 

Marosújvár Sóbánya / Stefánia akna 

Mikó utca

 

 A kamara megbízásából Ruszbatzky bányamérnök 1791-1793-ban feltárta az ókori sóbányák helyét. A Mikes család 908 holdas birtokát, amelyen a sótelep és Szaratura falu feküdt, 1803-ig elcserélték a széki kamarai bányatiszti telepre és terménydézsmára. A sóbányászat a belényesi Mészáros György bányamérnök vezetésével indult újra. Adókönnyítésekkel és mentességekkel többek közt Désaknárol és Kolozsról csábítottak ide sóvágókat, de kezdetben még a katonaság is részt vett a bányák művelésében. Mészáros egy spirális kosárrendszer elvén működő sófelvonót talált fel. 1792-ben nyílt meg a Ferenc- és a József-, 1813-ban a Ferdinánd-, 1821-ben a két Karolina-akna. 

1848 októberében Simion Prodan felkelői kilencven idemenekült magyart és helyi bányászt öltek meg és felgyújtották a települést. 1849 tavaszán, Nagyenyed elpusztítása miatt ideiglenesen Alsó-Fehér vármegye székhelye volt. Itt működött az a vésztörvényszék, amely 32 román és három magyar parasztot ítélt halálra.

Sóbányászai a 19. században főként Székelyföldről és a környező településekről érkeztek.

Népessége 

• 1910-ben 4976 lakosából 2862 magyar és 1845 román anyanyelvű; 1858 görög katolikus, 1553 református, 883 római katolikus, 291 zsidó, 236 ortodox, 107 unitárius és 48 evangélikus vallású volt.
• 2002-ben 10 270 lakosából 8670 volt román, 1262 magyar és 313 cigány nemzetiségű; 7466 ortodox, 943 református, 831 görög katolikus, 360 pünkösdista és 233 római katolikus vallású.

Marosújvár ma 

A görög katolikus templom a városközpontban

Abaúj-Torna vármegye (1881–1945)

                                       Kassa (Košice)

                                                            

                                                                    Kassa címere

 „Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. május 7.”

                                                    Kassa -  Állami színház

1374-ben Nagy Lajos király országgyűlést tart itt, melyen a rendek elismerik a leányági örökösödést. 1441-ben sikertelenül ostromolta Perényi Miklós, majd I. Ulászló is. 1449-ben a város alatt verte meg Giskra cseh serege Székely Tamás magyar seregét, a csatában Székely is elesett. 1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül. 1526-ban I. Ferdinándnak meghódolt, 1536-ban Szapolyai János foglalta el, de 1551-ben ismét Ferdinándé. 1604-ben Bocskai szállta meg, innen szólította fel a nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére. Basta sikertelenül ostromolta, de 1606-ban ismét a királyé lett. 1606. december 29. itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. Hívei azt gondolták, hogy megmérgezték.

                                                Szent Erzsébet székesegyház

1619. szeptember 5.-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát, itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal 1644. január 18-án itt kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak itt. Az 1670-es években többször eredménytelenül ostromolták a kurucok.1677. november 26-án a császáriak a lázadó várost elfoglalva a vezetőket kegyetlenül kivégezték. A császáriak a várostól délre 1670 és 1676 között ötszögű citadellát építettek, melyet Thököly 1682-ben elfoglalt, majd 1685. október 25-én Caprara generális foglalta vissza. 1596 és 1700 között az egri püspök székhelye volt. 1703-ban Rákóczinak hódolt, 1706-ban Rabutin sikertelenül ostromolta, végül 1711.április 27-én foglalták el a császáriak. 1713-ban lebontották a citadellát, nyoma sem maradt.

                       Orbán-torony, előtérben az Orbán haranggal

1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum.1802-től püspöki székhely. A városfalakat a 18. század végétől 1856-ig fokozatosan lebontották, csak a Hóhér-bástya és kisebb falszakaszok maradtak. 1848. december 8-án és 1849. január 4-én is közelében verte meg Schlik császári tábornok a magyar honvédsereget (kassai ütközet). 1849. február 15-én vonultak be a honvédek a városba, de június 24-én az oroszok megszállták.

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, 1919 június 6-án a magyar Vörös Hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette. 1920. június 4-én trianoni békeszerződés hivatalosan is Csehszlovákiához került. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át. 1935-ben találták a híres kassai arany éremleletet.
1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. A város lakossága 1938. november 11-én ünnepélyesen fogadta a bevonuló magyar csapatokat és Horthy Miklós kormányzót. 1941. június 26-án bombatámadás érte, melynek következtében Magyarország kinyilvánította, hogy hadiállapotban áll Szovjetunióval. 1945 január 19-én foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett.

                                               Múzeum

1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a „comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 1706–1707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabadságharcának több fontos hadműveleti eseménye is itt zajlott (a győztes szomolányi, ill. a vesztes nagyszombati, valamint trencséni csata, itt készültek a szabadságharc fegyverei, sebesültgondozók működtek Rimaszombatban és Stubnyán, mozgalmához a szlovákok közül is nagyon sokan csatlakoztak, s ennek a szlovák népköltészetben is szép számmal találni nyomát). Rákóczi hamvai 1906-ban kerültek haza Törökországból, s azokat a kassai Szent Erzsébet-dómban temették el (itt nyugszik édesanyja, fia, valamint néhány rodostói társa, pl. Bercsényi Miklós is). A dóm északi fő falán Dudits Andor Rákóczi életét ábrázoló freskója látható, az északi külső falán levő, latin feliratú bronz domborművét Löffler Béla készítette 1938-ban. Győrfi Sándor egész alakos Rákóczi-szobrát a fejedelem rodostói otthonának mintájára megépített épületben berendezett emlékmúzeum udvarán állították fel 2006-ban. Borsiban ma is áll a szülőháza, melynek falán emléktábla, a ház melletti parkban pedig mellszobra (Mayer Ede 1907-es munkája) őrzi emlékét, s egy, nevét viselő alapítvány is működik. Rozsnyón ugyancsak emléktáblája van, többek közt Komáromban utcát neveztek el róla.

                           Magyar gyalogság Kassa felé menetel                    

• Itt született 1853. szeptember 17-én Czirbusz Géza földrajztudós.
• Itt született 1864. június 10-én Ferdinandy Geyza jogtudós.
• Itt született 1864. június 28-án Pap Henrik festőművész.
• Itt született 1884.szeptember 18-án Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társaságának alapító főnöknője, országgyűlési képviselő.
• Itt született 1887 január 23-án Reményi József szobrász, érem- és plakettművész.
• Itt született 1887. május 7-én Prokopp Sándor olimpiai bajnok sportlövő.
• Itt született 1891. január 6-án Bacsó Béla magyar szocialista újságíró.
• Itt született 1895. február 24-én Hellebronth Vilmos, a Szálasi kormány tárca nélküli minisztere.
• Itt született 1895. március 22-én Illés Béla író.
• Itt született 1897. január 6-án Szálasi Ferenc (Nemzetvezető).
• Itt született 1897. júliusában Zalka Ödön patológus, egyetemi tanár
• Itt született 1899. május 11-én Salkaházi Sára nővér, boldoggá avatott vértanú.
• Itt született 1899. május 28-án Pethes Sándor színművész.
• Itt született 1900. április 11-én Márai Sándor író.
• Itt született 1907. szeptember 26-án Radványi Géza filmrendező.
• Itt született 1908. július 20-án Ballya Hugó Európa-bajnok evezős, edző.
• Itt született 1913. november 5-én Radó Endre csendőrszázados.
• Itt született 1914. június 15-én Ladislav Troják szlovák nemzetiségű hokijátékos.
• Itt született 1917. szeptember 13-án Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető
• Itt született 1918 január 21-én Rácz Olivér író.
• Itt született 1922. január 1-én Bakos György filmproducer.
• Itt született 1928. január 6-án Bacsó Péter filmrendező.
• Itt született 1929. június 1-én Vukovich György statisztikus.
• Itt született 1932. december 24-én Zlata Čilinská szlovák régésznő.
• Itt született 1980. szeptember 30-án Martina Hingis teniszezőnő.

Kassán hunytak el 

• 1311.szeptember 15-én itt ölték meg a kassai polgárok Aba Amadé nádort.
• 1619.szeptember 7-én itt ölték meg a három szent kassai vértanút.
• Itt végezték ki felségárulásért 1717. októberében Czelder Orbán kuruc brigadérost.
• Itt halt meg 1606. december 29-én Bocskai István erdélyi fejedelem.
• Itt halt meg 1634. november 26-án Alvinczi Péter hittudós.
• Itt halt meg 1731. április 25-én Kolozsvári Pál vallási író.
• Itt halt meg 1736. április 7-én Timon Sámuel jezsuita történész.
• Itt halt meg 1759. június 17-én Griming Simon szobrász
• Itt halt meg 1825. december 23-án gr. Csáky Manó szepesi főispán, kiváló szónok és író.
• Itt halt meg 1955. december 25-én Wick Béla római katolikus pap, tanító, történész.
• Itt halt meg 1993-ban Kolbenheyer Tibor geofizikus, asztrofizikus, az MTA tagja
• Itt halt meg 2005. október 27-én Jozef Bomba csehszlovák válogatott labdarúgó (született Bártfán, 1939. március 30-án)

• Kassai püspök volt Fischer-Colbrie Ágoston, 1907-1925 között
• Itt (Bárcán) halt meg 1877. január 17-én-én Bárczay Albert Kassa egykori főispánja

Kassához kötődnek 

• Itt volt lelkész 1531 és 1533 között Dévai Bíró Mátyás író.
• Itt tanult 1548 és 1553 között és itt börtönözték be Bornemisza Péter költőt.
• Itt élt 1548 és 1554 között Tinódi Lantos Sebestyén költő-énekes.
• Itt élt 1625 és 1630 között Szenczi Molnár Albert nyomdász, író.
• Itt volt joggyakornok 1777 és 1781 között, majd iskolafelügyelő 1786 és 1791 között Kazinczy Ferenc költő.
• Itt tanított 1774 és 1799 között Baróti Szabó Dávid költő, műfordító.
• Itt volt gyakornok 1785-ben a városi kamarai igazgatóságon Batsányi János költő.
• Itt adták ki 1788-ban az első magyar nyelvű kritikai és irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot.
• Itt élt 1828 és 1837 között Déryné Széppataki Róza az első magyar opera-énekesnő.
• Itt raboskodott önkényuralom elleni verse miatt 1852 és 1853 között Tompa Mihály költő.
• A város országgyűlési képviselője volt 1884 és 1892 között Jókai Mór író.
• Magántisztviselőként dolgozott a városban 1907-től Kéthly Anna szociáldemokrata politikusnő.
• A Kassai Nemzeti Színház tagja volt 1916-ban Paul Lukas (Lukács Pál) Oscar-díjas színész
• A város országgyűlési képviselője volt a Csehszlovákia Parlamentben Esterházy János magyar politikus.
• Hivatásos tisztként Kassán kezdett el szolgálni Maléter Pál az 1956-os forradalom vértanúja, és a szülei szintén kassai családokból származtak
• Itt élt és dolgozott 1946-tól Jan Pastor szlovák régész a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik alapítója.
• Andrássy György (1797–1872) politikus, országgyűlési képviselő
• Doby Jenő (1834–1897) rézmetsző, rézkarcoló, festőművész
• Heckenast Gusztáv (1811–1878) nyomdász, könyvkiadó
• Henszlmann Imre (1813–1888) művészettörténész, régész
• Izzó János (1721–1793) építész, író
• Klupathy Jenő (1861–1931) fizikus, az MTA tagja, a gyakorlati fizika kiemelkedő alakja
• Újházy Lajos (1793–?) festőművész

 Hernádzsadány

 

Hernádzsadány (Ždaňa)

Kassától 15 km-re délkeletre a Hernád bal partján fekszik.

Története 

1222-ben a váradi regestrumban említik először "Sudan" néven. Az Aba nemzetség birtoka, majd a család férfiági kihalása után 1335-ben Károly Róbert király a Drugetheknek adta. 1415-től vámszedőhely lett. 1427-ben 36 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb falvak közé számított. A 16. század első felében a magyar trónért folyó háborúk a község fejlődését is visszavetették. 1555-ben 5 és fél portát számláltak a településen. Ezután főként magyar lakossággal telepítették be és vegyes magyar-szlovák falu volt, mindvégig magyar többséggel. 1715-ben 8 család élt itt, 1720-ban 11 telek volt a faluban. A 18. században több környékbeli faluhoz hasonlóan katolikus szlovák lakosság érkezett ide. A lakosság száma különösen a 19. század elején növekedett meg. 1828-ban már 762 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

 Szepsi

 

 Szepsi (Moldava nad Bodvou)

Kassától 26 km-re délnyugatra a Bódva két partján terül el az E 571-es, Rozsnyó irányába futó nemzetközi út mentén.

Az Árpád-korban  Szekeresfalvának nevezték, mivel királyi szekeresek lakóhelye és lótenyészete volt itt.

1910-ben 2197 lakosából 2163 magyar volt. A trianoni szerződésig Abaúj-Torna vármegye Cserháti járásához tartozott.

 Szikszó

 

Szikszó a megye középső részén, fontos kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Mai területe már a honfoglalás előtt lakott volt. A város nevét egy 1280-ban kelt oklevél Zekzo alakban említi. A XIII. században Szikszó már piacközpont volt, s a városon át vezetett a középkor egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonala, amely a pesti révtől kiindulva, Miskolcon és Kassán át Lengyelországba vezetett. Sokáig a Perényiek birtoka volt a város, akik a XV. században lettek tulajdonosok. A város nevezetes csaták színhelye volt a török és a kuruc korban is. 1703-ban Szikszó Rákóczi mellé állt, ezért Rabutin császári generális felégettette a települést. Különböző csapások ellenére (árvíz, járvány stb.) Szikszó mezőváros folyamatosan fejlődött. A trianoni béke után Abaúj-Torna vármegye székhelye lett, s ezzel arculata is városiasabb lett. 
1558. október 13-án Velicán füleki bég kirabolta és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és legyőzte a Bebek György és Telekessy Imre által vezetett magyar végvári csapat. Szikszó 1564-től adót fizetett a töröknek, ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben, 1573-ban és 1577-ben is fosztogattak a török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a várost a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is túljutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél, más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány katonái, majd megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata is, s legyőzték a még így is túlerőben lévő törököket. A szikszóiak a kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost és erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11000 fős török had támadta Szikszót. Rákóczi Zsigmond (ekkor, mint egri várkapitány) vezetésével sikerült megvédenie a várost a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A csatában 2000 török és több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mind a mai napig ismerik a tömegsírok helyét.

 Torna

 Torna vára

A vár és uradalma eredetileg királyi birtok volt. Az írásos források szerint ezt követő első birtokosa a Miskolc nembeli Domonkos nádorispán és királybíró volt, aki a birtokot még III. Béla királytól kapta.

 Vályi András szerint " TORNA. Régi Vár, és Mezõváros Torna Várm. földes Ura Gr. Keglevich Uraság, mások is bírnak itten, lakosai katolikusok, fekszik dél. vólt Vára alatt, ’s Tornallyának is neveztetik, Torna vize mellett. Régi Vára meredek helyen vala, ’s az Ozmanoktól vitézûl mególtalmaztatott. Magócsi Gáspár’ idejekor, midõn e’ Várat bírta, elég ozman főket lehetett falain szemlélni. – 1678-dikban Júliusban meg ölettettek Német Õrzõji, ’s elfoglaltatott. Lesleus is sikeretlenül ostromlotta először, de azután mintegy 30 óráig tartott heves ostromlása után megvette, szabad elmenetelt engedvén 260 õrzõinek. Végre LEOPOLDnak parantsolattyára lerontattatott. Kihalván Magócsinak ága, Keglevics Miklós házasság által jutott e’ birtokhoz, hitveséül vévén Móricz Borbálát; Semsey Pál pedig Annát. Ez is, a’ Kir. Fiskus is birtokát sürgetvén a’ Várnak, kész pénzért engedtetett B. Keglevics Miklósnak több helységekkel, ’s e’ Vármegyének Fő Ispányságával egyetemben. Díszesíti e’ Várost az Uraságnak kastélya, jeles kertye, ’s egyéb gazdasági épületei, szép helyen épült Szentegyháza, és a’ Vármegye’, ’s Gyulay Uraságnak háza. – Jeles halas tó is van itten; határjának földgye középszerű, legelője elég, réttyei jók, fája van mind a’ kétféle, eladásra módgya van, posztófabrikája is van; 3 országos vásár is esik benne. "